14
jan 2009
Ez a post szegény biciklimről fog szólni, akit szemét módon a mai napon szabad ég alatt hagytam. Néhány kép róla, így találtam szerencsétlenre délután:
Á, nem kezdtem el röhögni… 😀
Íme egy videó is, illusztrálandó az esetet (sajnos mire eszembe jutott, hogy le is kéne videózni, addigra a java jeget már levéstem róla, de higgyétek el: alig volt rajta felület, amin ne lett volna majdnem egy centi vastag a jégpáncél):
Kategória: Régi post
Követheted a válaszokat az RSS 2.0 feed-en keresztül.
Írhatsz hozzászólást, vagy trackback-elheted a saját oldaladról.
3 hozzászólás
Írj kommentárt!
Valóban kellemes ez az ónos eső, ilyenkor az autózás is kész öröm (sajnos tapasztalatból mondom). Az elindulás: Megdöbbenve nézem, hogy az autómból egy jégtömb lett. Nagy nehezen megtalálom a kulcslyukat, beleerőltetem a kulcsot, érdekes módon a központizár működésbe lép, de az ajtót már feszíteni kell. Belül a hőmérséklet megfelel egy jégveremének. Indítani nem tud, nézzük a motorházat. Érdekes módon nem ugrik fel a motorháztető ahogy szokott, de pár perc véséssel megoldom. Indul! Az ablakok persze körbe befagyva. A szélvédőre ráfújok egy doboz jégoldót, semmi hatása, a jégkaparó éppen hogy megkarcolja. Nincs mit tenni, kb.20 perc volt mire annyira bemelegedett, hogy tudjak vágni egy lyukat a szélvédőre fagyott jégen. És már repesztek is óránként 20-30km-es sebességgel. Dombon felmenni lehetetlen, mert visszacsúszik. Pár hete még röhögtem egy videón, ahol az autók egy utcában össze-vissza csúszkálnak, ez a saját bőrömön tapasztalva nem tűnt viccesnek. Városon kívül km-enként autók az árokban, pár busz és teherautó inkább félreállt. Köszi KPM! Menni lehet csak megállni nem. Hát ilyen ez a fizika a tapadási erővel.
igen, és minden évben úgy néznek az ilyen síkos izékre (hó, jég, ilyesmik) a közútkezelőnél, mintha most látnának ilyet először 🙂
na ezért ne telepíts windowst a biciglidre, mert lefagyhat! 😆