Archive for » május 14th, 2009«

A malacok halála

Van most ugye ez a disznóinfluenza mizéria. Még akkor is hülyeségnek tartom az egészet, ha figyelmen kívük hagyom a fejemben minduntalan megjelenő jelenetet, ahogy Józsi bá megy hátra az ólakhoz a nagy nyári reggel aranyszínű napsugarait átszelve az első feles házipálesz után, és döbbenten konstatálja, hogy a malacok nagyokat tüsszögve fekszenek a sarokban a hónuk alatt hőmérővel. Komolyan mondom, hogy már megint kaptunk egy klasszikus esetet arra, hogy hogyan lehet tömeghisztériát, meg hetekig kitartó csámcsognivalót kreálni, amit főleg a média gerjeszt.

A fenti eszmefuttatás ellenére én is megkérnék mindenkit, hogy ne, azaz NE próbáljon meg nyálat cserélni nagymuteréknál a hízóval, ha egy mód van rá (még akkor se, ha könyörög egy pusziért).

Amúgy természetesen a Százholdas Pagonyt se kerülte el a veszedelmes kór, ennek legjobb példája az alábbi illusztráció Milne klasszikusából:

Az angolul nem tudók kedvéért:

Ahogy hazafelé baktattak a hóban, Malacka magában mosolygott, és arra gondolt, hogy milyen szerencsés, hogy ilyen legjobb barátja van, mint Micimackó.

Micimackó eközben arra gondolt, hogy ha a disznó tüsszent, kurvára ki fogja nyírni.

 

Update:

1. mint kiderült, ez a kép már régóta kering a neten, sőt létezik belőle magyar változat is. Kösz Zé, hogy leromboltad a blogom egyediségébe vetett hitemet! 🙂

2. Fritz barátom a következő fontos tanácsot tartotta fontosnak megosztani veletek: onnan tudhatjátok, hogy elkaptátok a disznóinfluenzát, hogy reggeliért nem a helyi közértbe, hanem a takarmányboltba tértek be, továbbá a reggeli müzli helyett kukoricadarát öntötök a tejbe 🙂

Kategória: Régi post  Tag(ek):  Kommentáld!
Hamis boldogságérzet

Ma jó kedvem van. A miértjére a választ szerintem egy jó kis zsidóviccel tudnám megadni:

– Rabbi, adj tanácsot! – könyörög Kohnné. – Heten élünk egy szobában. Ezt nem lehet kibírni. Belepusztulunk!
– Van háziállatotok?
– Három tyúk meg egy kecske.
– Na, akkor vidd be azokat este a szobába! – De rabbi! Ha mondom, hogy így is alig férünk el!
– Ne vitatkozz! Tanácsot kértél, adtam. Gyere el újra két hét múlva!
Két hét múlva újra beállít Kohnné, és még nagyobb siránkozásba fog. Hadd kösse vissza az ólba a tyúkokat, hadd vigye ki a kecskét az udvarra, mert megtébolyodnak így.
– Helyes, vidd ki az állatokat a szobából és gyere el megint három nap múlva!
Három nap múlva beállít Kohnné, ragyog az arca.
– Na, hogy vannak odahaza? – kérdi tőle a bölcs rabbi.
– Boldoggá tettél minket, rabbi! Hamarjában azt se tudjuk, mit kezdjünk a sok felszabadult hellyel.

 

Na, én is így vagyok ma az anyagi helyzetemmel: rájöttem, hogy nem vagyok akkora szarban, mint gondoltam (bár így is mínuszban van az egyenleg durván), és én vagyok olyan hülye, hogy ez feldobja a kedvemet 🙂

Kategória: Régi post  Tag(ek): ,  Kommentáld!
Béke poraidra, Duke!

I’m Duke Nukem, and I’m coming to get the rest of you alien bastards!

 

Meghalt Duke Nukem. Gondolom ez a kijelentés nem rázott meg különösebben senkit, azokat meg pláne, akik azt se tudják ki is volt ő, de attól még nem lesz kevésbé szomorú eme tény. Ő volt az, akire felnézhettünk, akinek aranyköpéseit a mai napig idézzük ("a fejed olyan mint a seggem: nincs különbség!"), aki apánk helyett apánk volt, akitől eltanulhattuk, hogy hogyan lehetünk igazán magabiztosak… hogyan viselkedhetünk férfiként. Komolyan, már csak az hiányzott, hogy megtanítson borotválkozni, meg nyakkendőt kötni. És most vége szegénynek. Azok kedvéért akik esetleg nem hallottak még róla, ő bizony egy játékhős volt, és sokunk gyerekkorát határozták meg az ő címszereplésével készült játék(ok) előtt töltött felhőtlen órák. Az 1996-ban debütált Duke Nukem 3D című FPS a mai napig ott figyel sokunk vinyóján, a maga nemében és idejében egy rendkívül meghatározó darabja volt a számítógépes szórakoztatásnak. És most vége: az ő kalandjainak folytatását idestova 12 éve(!) hegesztő 3D Realms bezárta kapuit, köszönték szépen a srácok a beléjük vetett hitet, de inkább mégiscsak abbahagyták az egészet. Bocs Zoli. Az  új rész címe amúgy Duke Nukem Forever lett volna, sokak szerint a címben szereplő ‘Forever’ szócska a készítés időtartamát volt hivatott jelölni, de amíg pár hete ez még csak ártatlan poén volt mostanra véres valósággá vált. Tényleg nem fog elkészülni soha…

Szeretnék ezzel a cikkel mementót állítani ennek a játéknak. Ez volt az a játék, ami hatására 4-en tapadtunk a 486-os gép monitorjára Matyiéknál anno, és kiosztottuk, hogy "te nyomod a tűzgombot, én meg mozgok", és így igyekeztünk minél jobban magunkba fogadni a játék által nyújtott élményt. Aztán később (jóval később), amikor már nekem is lett olyan gépem, amin elfutott (minimum 8 mega RAM kellett neki, és jobban érezte magát Pentiumon, mint 486-oson, ki hallott már ilyet?), az a sok csodás óra amit a végigjátszásával töltöttem. Sose felejtem el azokat az álleejtős jeleneteket, mint amikor egy komplett épületet robbanthattunk fel, vagy amikor a moziban kellett rakétát ereszteni a vetítővászonba az első pályán. Aztán később az olyan kiegészítők nyújtotta élmény, mint az Atomic Edition, vagy a Nuclear Winter, amelynek végén magát a télapót kellett a túlvilágra küldeni… Én speciel addig jutottam fanatizmusban ezzel a játékkal kapcsolatban, hogy anno 15 éves korom tájékán perfekt szintre fejlesztettem a pályatervezőjének a használatát, és már én is tudtam földrengéseket, meg mindenféle érdekes effekteket implementálni a saját pályámba, amelyben például szerepelt egy szexshop is, a polcokon sorakozó szétlőhető műbrékkel, meg pornónéző szobával… Fél évig dolgoztam rajta, és egyszer csak elfogyott az ihlet. Valami nagyon régi CD-men még biztos kallódik valahol belőle egy példány…

És most vége a mesének. 12 év várakozás után (amely azzal telt el, hogy a fejlesztő csapat sokszor kezdte újra a nulláról a játékot, ahogy jöttek ki az újabb és újabb grafikai motorok) végleg lehúzták a folytatást a WC-n a legendás 3DRealms-sel egyetemben. Hiányozni fog ez a játék nagyon… Béke poraira!

A történethez hozzátartozik, hogy egyes fejlesztők érdeklődnek a játék félkész verziója után, mondván ha befejezik akkor nagyot kaszálhatnak vele, de én lassan úgy vagyok ezzel az egésszel, hogy inkább hagyjuk az egészet a francba, minthogy újabb jópár éves meddő várakozás kezdődjön.

Összehasonlításképpen íme az eredeti, ’96-os klasszikus, amiről eddig regéltem:

És íme, így nézett volna ki a Forever, már ha kiadták volna végre:

  • Tagfelhő

  • Musicbox

  • Még meleg...

  • Szavazás

    • Verárjúfrom?

    • Belépés...