Egy kis esti mentáldizíz

… mert már napok óta le akartam írni ezt, elég beteg:

"Az utazótársaim nem tudták csodálattal végignézni, hogy milyen szépen tudok repülni, mivel mindegyikük azzal volt épp elfoglalva, hogy minél nagyobb sérülést okozzon a saját arcán az előtte ülő ülésének lefejelésével. Én közben egy elegáns ívvel átszálltam a szélvédőn, és az villant át a fejemen (ami ekkor még a helyén volt), hogy milyen menő leszek majd, mint a baleset egyetlen áldozata, ráadásul a többiekkel ellentétben én jól ki is repültem a buszból. Ekkor becsapódtam, és valahogy nem tudtam továbbgondolni a dolgot, pedig ha lett volna időm, még elképzeltem volna, milyen arcot fognak vágni a mentősök, amikor megtalálnak…"

Amúgy akármilyen beteg is, azért durva belegondolni, hogy egy ütközésnél kábé ez történt volna velem, amikor ez eszembejutott a Fehérvár – Veszprém buszon csimpaszkodva a kapaszkodóba…

Kategória: Régi post  Tag(ek)): ,
Követheted a válaszokat az RSS 2.0 feed-en keresztül. Írhatsz hozzászólást, vagy trackback-elheted a saját oldaladról.
Egy kommentár
  1. Tsyga szerint:

    …és ha mindezt le tudtad volna írni, úgy hogy megtörtént, akkor az lenne a nagy szám. 🙂

Írj kommentárt!

XHTML: Használhatod ezeket a tag-okat: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  • Tagfelhő

  • Musicbox

  • Még meleg...

  • Szavazás

    • Verárjúfrom?

    • Belépés...