Archive for » január 9th, 2009«
Azért, hogy nehogy az a vád érjen, hogy más blogok tartalmát ollózom csak össze (márpedig ez a vád jogos lesz, majd akárki meglássa! :)), nesztek némi saját gyűjtés, azaz néhány röhögtető momentum, amelyeket én örökítettem meg örök barátommal, egy össze-vissza karcolódott, horpadt, tört Sony Ericcson k750i-vel. Le is fényképezném, de nem tudom, mert ugye ő a fényképezőgép, aztán izé. Esetleg egy tükörrel, de akkor meg vigyáznom kell, nehogy én is rajta legyek a képen, mert az az emók legkedveltebb fényképezkedési módja, ami köztudottan kirekesztő, és antiszemita. Lesz róla egy külön post, megérdemli. Az emókról is 🙂 van ám még tovább is…
Van ez a Bono gyerek. Viszonylag jó zenét csinál (bár néha kell egy lavór a hangszórók alá, mert ömlik a nyál literszám, ld. Sometimes you can’t make it on your own), van neki rengeteg pénze, amit jó célokra is költ (ld. afrikai éhezők, AIDS-ellenes kampány, stb.), bár vannak bírálói, mint a South Park csúnyagonoszfujjdeszemét alkotói, akik szerint ő a világ legnagyobb szarja. Szóval van ez a kiöregedést már régen megélő rocker, aki ripacskodása, meg a borzasztó rovarnapszemüvegei, meg kalapjai mellett állítólag mégiscsak jó arc.
Szerintem egy ilyen szépen kialakított image-t kár egy ilyennel tönkrevágni:
Bono és a karitatív szervezet néhány elkötelezett tagja két világmegváltás között 🙂
De ő tudja… 🙂
Sziasztok!
Mivel valószínűleg ezt a postot max azok fogják kíváncsiságtól csillogó szemekkel olvasni, akik agyilag sérültek értesültek a blogomról az iwiw-en, ezért egyre jobban tudatosul bennem, hogy amivel éppen töltöm az időt itt a késő éjszakában az effektíve felesleges. Ezalatt értem azt, hogy eme bevezetőnek eme része, azaz a rizsa az elején totál hülyeség, és minden leírt karakterrel csak rontok a helyzeten. Sebaj, van ez így.
Hogy azért legyen valami értelme is ennek a postnak, ezért leírnám, hogy miért is indítom ezt az egészet. Előre bocsájtom, hogy maga a blog témája nem lesz forradalmian korszakalkotó, maximum a szar dumámmal fogom majd megpróbálni kiemelni az átlag szürke tengeréből 🙂
Hogy miért is?
Marha egyszerű: rengeteg dologba futok bele (akár az életben, akár a neten), ami megragad, esetleg nem értek, netán röhögök rajta 5-10 percig. Nna, ezeket szeretném maradandó formában elétek tárni, és (ha Isten is úgy akarja, akkor) sok-sok olvasóval kommentekben megvitatni. Ennyi a célom, se több, se kevesebb, ja max még annyi, hogy ezt a k**a grafomániát végre kiélhessem valahol (általános iskolai irodalomtanárom, Tibi bá is megmondta, hogy újságírónak kellett volna mennem, mégse lettem az).
Szerintem kezdőrizsának ennyi elég is lesz, akkor jöjjön a téma!