Van nekem egy ismerősöm, úgy hívják, hogy Ákoska. Persze rengeteg nem túl hízelgő becenéven is szokták szólítani egyes csúnya emberek (Butters, Keselyű, stb.), de most maradjunk az Ákoskánál.
Tegnap este a jól megszokott vendéglátóipari egységünkben múlattuk az időt, mikoris egy csocsómeccs közepette Ákoska is megjelent a színen. Barátnőm konstatálta, hogy a srácnak le van töve az egyik szemfoga, és meg is kérdezte tőle az okát, emigyen:
– Te Ákos, miért van letörve a fogad?
– Á, nem mondom el, mert kiröhögnél…
Hosszas(nak nem mondható) győzködés után Ákoska kibökte a véres, és kegyetlen igazságot:
– A lábujjamról harapdáltam a körmöt (!!!!), és közben letört a fogam!
Mondanom se kell, a hatás leírhatatlan volt 🙂 Vagy 10 percig fuldoklottunk a röhögéstől, pláne, hogy valami szemét (lehet hogy én? :)) megkérdezte azt is tőle, hogy
– Te Ákos, le is tudnád szopni magad?
Erre ő megnyugtatott, hogy természetesen igen, de még nem élt vissza ezzel az adottságával (nem-e??! :), viszont közölte, hogy már évek óta nem vágta a lábán a körmöt, mert megoldotta így! Elképzeltem a csávót, ahogy otthon fürdés után egy szál semmiben a nyakába veszi a lábát, és nekiállja rágni a körmöt…
A történet tanulsága a következő:
hiába gondolod azt, hogy valakit elég jól ismersz, és nem fog meglepetést okozni, mert fog. Lehet, hogy a másik énje sorozatgyilkos, vagy esetleg álruhás rendcsináló, esetleg rágja évek óta a lábán a körmöt 🙂
Postunk főszereplője, a gumifiú 🙂