A demagógia (a görög demos, nép és agogos, vezetés szavakból) a retorika azon fajtája, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. A politika és a politológia egyaránt használja, általában tetszetős, részigazságokon, vagy irreális elképzeléseken alapuló politikai programok vagy kijelentések rosszalló (pejoratív) megjelölésére. Számos jelzős szerkezetben is előfordul, attól függően, hogy a politika vagy a kijelentés mely területre vonatkozik (például szociális demagógia, faji demagógia, osztálydemagógia).
Nézzünk egy iskolapéldát a demagógiára:
(A videóban szereplő érzetek:
giggles – röhögőgörcs ♦ munchies – zabagép ♦ talkative- beszédkényszer ♦ happy – boldog ♦ lazy – lusta ♦ relax – lazulós ♦ dr chill – még lazulósabb 🙂
és a rosszfiúk:
memory loss – memóriazavar ♦ panic attacks – pánikrohamok ♦ paranoia – üldözési mánia)
Kommentáljam? Akkor kommentálom. A fenti videóban a következő történik: srác rágyújt egy marihuánás cigarettára, és az agyába először vicces gondolatok érkeznek meg, majd jönnek a rossz gondolatok, és tönkretesznek mindent. Ez egy lószar, a demagógia klasszikus esete. A videót az addict blogról nyúltam (a mai nap a lopkodások jegyében fog eltelni, sebaj :)), érdemes megnézni az ott született kommentárokat!