Archive for the Category »Régi post «
Rosszkor kezdtem el blogot írni. Rosszkor, mivel most éppen olyan helyzetben van a világ, meg persze Magyarország is, hogy nem feltétlenül tudok vidám és vicces lenni, pedig alaptermészetemtől fogva az vagyok. Sajnos nem mindig megy. Ha például bemegyek a bankomba, hogy számla mellé rendelt hitelkeretet kérjek (effektíve azért, hogy rendezni tudjuk a számláinkat), és közlik, hogy nem adhatnak, mert nem ütöm meg a minimális elvárt pénzügyi potenciált, az eléggé lelombozó tud lenni. Ha utána közli az ügyintéző, hogy – elnézve a bevételeimet – nem valószínű, hogy márciustól fogom tudni fizetni az akkor emelkedő törlesztésemet (svájci frank, naná), az meg egyenesen elkeserítő.
Ezek után (az egész sztori, bankostul mindenestül tegnap volt) a cégnél még műszak végén beszivat a műszakvezető, hogy mivel 10 percet késtem (elmentem kávézni) megvon a béremből kb nettó 6000Ft-ot. Egy darabig hagytak főni a levemben, és utána közölték, hogy csak vicc volt. Kurva vicces volt, köszönöm. Majdnem halálra röhögtem magam. Máskor lehet, hogy röhögök ezen (valószínű, hogy akkor sem), de tegnap kifejezetten szarul esett, főleg a banki élményeim után.
A dühítő a tehetetlenség. Nem tudok túl sok mindent csinálni, hogy változtassak a helyzeten. Talán – de elég kétségesnek tűnik – el tudok húzni ettől a cégtől záros határidőn belül, és akkor talán nem fognak ilyesmik történni velem. De csak talán.
Azt mondják az okosok, hogy 2010-re vége lehet ennek az egész helyzetnek. Komolyan mondom, addig szívesen kibekkelem zsíros kenyér + víz kombináción, de utána aztán tényleg dúskálhassak a munkaajánlatokban!
Most viszont még halvány remény se nagyon van, hogy jobbra fordulhat a helyzet, sőt, lehet hogy március 1.-től blogot se tudok írni, mert kikapcsolják a netemet… Faszom az egészbe, komolyan. Faszom az egészbe.
(Szerk.: egy napja gondolkodom, hogy töröljem-e ezt a nyüsszögős posztot, de aztán végülis úgy döntöttem, hogy maradjon, ez is egy szeletkéje az életemnek 🙂 Pláne azok után kezdtem úgy érezni, hogy szemétdombra vele, miután a megírása után kb. 3-4 órával már hívtak is egy multicégtől, hogy menjek felvételizni hozzájuk! Mégiscsak létezhet ez az egyensúly dolog a világban?! :))
A cím alapján azok akik járatosak a témában egyből rávághatják, hogy "Wolfenstein3D", viszont most annak az evolúciós létrán eggyel feljebb helyet foglaló továbbfejlesztéséről, a Doom-ról szeretnék írni néhány érdekes dolgot. 1993-ban adták ki, és az idSoftware nevű, akkor még viszonylag ismeretlen cég fejlesztette. Azóta az alapító tagjai (John Carmack, és John Romero) már régen eljutottak arra a szintre, hogy hétvégente megengedhetik maguknak a kokószippantgatást meztelen lányok fenekéről (bocs, nekem mindig ez ugrik be a gazdagságról :)).
Ez a játék korszakalkotó volt mindenféle értelemben. Technikailag azért, mert ez volt az első, ahol pl. szintkülönbségek, liftek, szabadtéri részek, nem csak 90 fokos szögletek, stb.-k szerepelhettek a pályákon. Az ellenségek hasonlóan voltak megjelenítve, mint anno a Wolfenstein-ben, a "mindenki feléd néz"-feeling átjárta a játékot rendesen. Ez annak volt köszönhető, hogy az ellenfeleket/tárgyakat a játék ún. sprite-ként ábrázolta (gyk.: képzeljétek el, hogy papírlapok, amik mindig egy oldalukat mutatják feléd, tehát nem tudod körbejárni őket). Ezen amúgy majd a Quake megjelenése fog változtatni, ahol már tényleg 3D minden (leszámítva a robbanásokat, de ezt nem nagyon reklámozták :)).
A technikai fejlődésen kívül ami örök legendává tette a játékot az a hangulata volt. A futurisztikus környezet, a sátánista motívumokkal operáló pályák (pentagramok, gyertyák, stb.), az addig sose látott brutalitás (elég csak annyit említenem, hogy a felvehető fegyverek között szerepelt a láncfűrész is), az ijesztő pályák (megcsonkított emberek lógnak láncokon pl. az egyik teremben, meg egyáltalán a klausztrofóbia érzése egy elhagyatott, lidércektől hemzsegő Mars-bázison), illetve a komor hangulatot nagyban gerjesztő midi-zenék is nagyban hozzájárultak a játék sikeréhez. A shareware-verzióját (ami a játék 3 epizódnyi pályájából csak az elsőt tartalmazta) anno többen telepítették a gépükre, mint a Windows 3.1/3.11-et!
Jó kis játék volt nna. Annak idején még a Vészhelyzet megfáradt orvosai is ezt tolták az egyik részben, és a hatása a mai napig vitathatatlan. Ha ez a játék nem jelent volna meg, akkor nem biztos, hogy kialakult volna az FPS-stílus, vagy nem feltétlenül így alakult volna ki. A hangulat adta el a játékot, és a hangulat volt az, ami sok embert inspirált alkotásra a játék univerzumával kapcsolatos témákban. Ezek közé tartozok én is, mivel annak idején (persze már jóval a Doom lecsengése után) írtam két kis szösszenetet, ami talán jól bemutatja a játékból sugárzó lenyűgöző atmoszférát. Kicsit hosszúak (főleg a második), de annak ellenére, hogy régen írtam őket (és régen sok szart is megírtam (meg mostanában is) :)) még most is vállalhatónak érzem őket.
Mostanában olyan az ország, mint egy méhkas, amelyet mézszerzési célokkal látogatott meg egy különösen éhes medvecsapat. A lakosság nagy része anyázik (finoman fogalmazva), a kisebb része szeretné a cigányokat eltávolítani innen (megintcsak finoman fogalmazva), meg úgy egyáltalán: mindenki magyaráz mindenfélét, de az igazi megoldást senki se tudja. Már megszokhattuk ezt, etnikai kérdésekben sose tudta senki az utóbbi 18-19 évben, hogy mi a teendő. Az acsarkodás, meg a szájtépés nagy erőkkel folyik, miközben a cigányok ilyen fórumbejegyzésekkel borzolják a kedélyeket:
Megint találtam egy érdekes kis appletet a neten, amit mostantól a "szellemes" ‘Verárjúfrom’ nevű boxban tekinthettek meg. Nem kell tőle megijedni, nem harap, nem telepít kémprogramot, nem küldi az IP-teket/vércsoportotokat/szexuális orientációkat nekem/a rendőrségnek e-mail-ben, tehát teljesen ártalmatlan! Arra jó, hogy megtudjátok, hogy rajtatok kívül ki mit olvas, és az ország/bolygó melyik pontján ücsörög a gép előtt. Ezeket az infókat én eddig is tudtam (pl. hogy megnézték már az oldalt Kentuckyból is :)), de most már nektek is elérhetőek!
Ha ezek ellenére mégiscsak azt hiszed, hogy ez a CIA/FBI/BKV megfigyelőrendszere, akkor a keretén belül az Options-ra kattintva, majd azon belül ‘Ignore my browser’-re bökve letilthatod, hogy ezentúl megjelenj a listában!
Az asszociálás az emberi faj egyik legkülönlegesebb képessége. Csak mi vagyunk képesek arra, hogy a gondolatainkat szabadon szárnyaltatva, az egyik dolgot a másikba fűzve eljussunk egy, az eredeti témától totál eltérő másikhoz, például a hörcsögöktől a műholdfellövésig. Eme képességét kamatoztatta pl. Hajós András is, amikor az EmilRulez! némelyik számát megírta. A kategória egyértelmű győztese a számomra az M323 című szerzeményük szövege:
Persze, hogy délelőtt,
fényes nappal vitték el őt –
tán egy mozdulattal törve,
vagy nyitva ki az egyik zárat,
s az eső az ablakon még meg se száradt,
de olajos kezek már szedték is szét,
csak a csontváza maradt és néhány kép róla
és vele és benne és múlandó
emlékeinkben ott él az autó,
amiben valaha velünk még emlékek voltak –
lám milyen furcsa fintora a sorsnak:
ami mindegy volt benne az egy kazetta csak,
új zenékkel, bár néhol vacak a hang minőség,
de valahol egy tolvaj
tán most is matat a hifin egy gombbal ,
hallgatja Zazit vagy a Térerőt
s bár aszöveget érti, nem hatja meg őt,
hiszen az autókhoz ért, de a hajókhoz nem,
nem látta Zazit a metrón sosem,
nem látta Winklert a Körúton állni,
és a kazettán végül is lehetne bármi –
ő a negyedik számot már nem várja meg,
arra gondol hogy inkább egy krack,
vagy tán egy mucika izgatná fel,
aki telefonhívásra jönne el…
És a kazetta végül a kukába kerül,
Zazi a metrón elszenderül,
elalszik mellette az a nő,
eltűnik végleg a térerő,
süllyed a hajó, és rajta Winkler,
Jule és Eldéé még néhány színnel gazdagítja
a kukában lakó tárgyak képét,
hogy ne legyen fakó a hely,
hova kerültek ők…
A hely, hova kerültek ők….
A hely, hova kerültek ők…
A hely, hova kerültek ők…
Természetesen az asszociációt más célokra is lehet fordítani, például csodálatos klippek témája lehet, ld. ezt a remekművet:
Ez a szám ezzel a klippel egész egyszerűen üt. Egy kis csoda. Ajánlom mindenkinek a megtekintését!
Mindenféle bevezető nélkül következzék egy videó:
Mit is látunk a videón? Néhány látványosan megalkotott tankot/repülőt stb., bizonykérem ez egy stratégiai játék, ha valakinek nem esett volna le a fentiekből. Hogy még biztosabbak legyünk a dologban, itt egy másik videó, ami ezúttal magáról a játékról szól:
Ez bizony valóban stratégiai játéknak tűnik! A címét is elárulom: Command&Conquer : Red Alert 3 néven fut a szentem. Tavaly év végén jelent meg, és végsősoron egy jó kis játékról beszélhetünk vele kapcsolatban (bár had tegyem hozzá, hogy nálam medium-low minőségben is lassú, de volt szerencsém megtekinteni egy modern gépen is, tehát nem olyanon mint az enyém, hogy a virágtartó szerepkört még remekül el tudná látni, de játékra alkalmatlan).
Szóval: van ez a háborús stratégiás téma, amely reklámkampányában milyen promóciós háttérképek/grafikák jelentek meg? Nagy tankok lövik a hullámokban rohamozó gyalogosokat? Á dehogy. Esetleg zuhanóbombázók támadják a légibázist? Dehogyis. Kérem szépen ilyen képekkel reklámozták ezt a csodálatos alkotást:
Ismeritek azokat a feladványokat, amikor két első ránézésre ugyanolyan képen kell megtalálni az eltéréseket?
Akkor itt van egy szöveg, tessék megtalálni, hogy a valósághoz képest mi a furcsa benne 🙂
Akkor lesz itt jó világ, ha az 5 nyelven beszélő kalauz felsegíti a munkában megfáradt cigányt a mágnes-vasútra, amin a gazdag közalkalmazottak utaznak a korrupció miatt elítélt politikusokhoz beszélőre, és közben özv. Gyurcsányné bemegy a börtönbe Kókához, hogy megkérdezze, ki lőtte le Demszkyt Orbán temetésén.
Ja igen, megintcsak iwiw-üzifalról =)
Az ötlet elég meredeknek tűnik. Adva vagyon egy közösségi oldal, ahol nem feltétlenül csak arról szól az egész, hogy jelölgetjük egymást, meg hogy megosztjuk egymással a kutyánkról/gyerekünkről/bepiált haverokról/stb. készült képeinket, hanem arról, hogy pénzt adunk kölcsön, és pénzt kérhetünk kölcsön effektíve vadidegenektől. Külföldön már jó ideje virágzik ez a dolog, nálunk most februárban indult az első ilyen oldal, a www.noba.hu.
Az oldalon teljesen korrekt kis GYIK várja az érdeklődőket, hogy minden kételyt eloszlassanak az érdeklődők fejében, ezekre most külön nem is térnék ki. Ami érdekes számomra az az, hogy milyen igény hatására indult meg ez az oldal: szerintem a bankokba vetett bizalom megingása lehet a fő oka. Az emberek párszáz ezer forintos kölcsönhöz eddig bankoktól (esetleg uzsorásoktól) juthattak hozzá, most itt a lehetőség, hogy kikerüljék a pénzintézetek esetenként eszméletlen THM-ekkel operáló személyi kölcsön lehetőségeit. Ezen az oldalon főleg magánemberek a kölcsönt felvevők, és a kölcsönt adók is, sőt, van lehetőség ún. baráti kölcsönre is, amikor semmi kamatot nem számol fel a rendszer. Érdekesnek tűnik számomra, hogy egy nagyobb összegű kölcsön felvétele esetén akár 50-100 hitelező által adott kisebb tételekből is állhat a folyosított pénzmag (magyarázat itt, szintén közérthetően)!
A rendszer (szerintem) egyetlen hátránya a magyar jogrendszerből adódik, mivel egyenlőre csak kamatmentes hitelügyletekbe szállhat be egy hitelezni vágyó felhasználó, tehát tulajdonképpen pluszpénzt nem tud nyerni a dologgal. Ez várhatóan vissza fogja vetni az oldal fejlődését, mivel az egyetlen ösztönző erő a tőkével rendelkező usereknek az lesz, hogy egy jó célt támogathatnak a pénzükkel, viszont nyereséget nem realizálhatnak belőle (jót tett nekem az ING-s pályafutásom, tudok ilyen szép szakszavakat is :)).
Zárszóként következzen egy idézet az oldalról:
Mit szeretnénk?
Szeretnénk, ha a noba hozzá tudna járulni ahhoz, hogy továbbléphess.
Szeretnénk, ha a noba segítségével sok kicsi, de nagyszerű ötlet valósulna meg.
Szeretnénk, ha jó ügyek köré a pénzen túl aktív, támogató és együttműködő közösség is szerveződne.
Remélem, hogy ez így is lesz 🙂 (Ja, igen: nincs valakinek meghívója az oldalra? Gépet kéne bővítenem… :D)
Nem bírom megállni, hogy ne linkeljem ezt a német gyöngyszemet, egész egyszerűen zseniális! Kábé azzal a fajta morbid humorral operál, mint a Hullajó című filmtörténeti klasszikus, megtekintését 18 év alatt nem ajánlom (bár ennél sokkal durvább dolgokat is láthatnak a mai gyerekek):
Teszem is fel telefonra, ezt a gyárban a targoncásainknak látniuk kell! =)
Letöltés:
Miért is? Mert nem nyúlok hozzá természetesen. Alkalmi vétel volt a kicsike, egyik jó cimborám hozzám vágta egy tízezresért, mivel neki már lett egy újabb, egy slim-verzió belőle. Szegényemhez vettem pár játékot is (közöttük a Fur Fighters című játéktörténeti mérföldkövet, magyarán selejtet), tehát feccöltem bele pénzt is, sőt a srác, akitől vettem a mai napig hozza az új játékait kipróbálásra kölcsönbe, de valamiért nem akaródzik játszani vele.
A cikk megírásának apropója az, hogy épp most szenvedek a Quake4 installjával, mivel egy számomra rejtélyes "ERROR: wrong game DLL API version" hibaüzenettel egyszerűen nem akar indulni. Nekiláttam feltúrni a netet, már szedtem le vagy hat fajta javítófile-t, elolvastam 4-5 angol nyelvű fórumtopicot a témában, már beszórtam a fejem hamuval, és kivonultam a pusztába böjtölni (állítólag használ számítástechnikai problémákra), sőt, már kecskét is áldoztam a szoba közepére vörös festékkel felfestett pentagramban, de az se használt. Mennyivel egyszerűbb lenne PS2-vel nyomulni, behajítanám egy elegáns mozdulattal a szigorúan jogtiszta szoftvert tartalmazó DVD-t a meghajtóba, néhány pillanat, és már nyomhatnám is a viszonylag szép grafikájú játékokat, amik megvannak hozzá. De nem. Én itt görcsölök a PC előtt, most telepítem fel másodszorra ezt a szemetet, és eszembe se jut, hogy esetleg kezdjek valamit szerencsétlen elhagyatott kis szürke dobozú barátommal, aki ott szomorkodik a TV alatt két polccal a hátam mögött.
Miért is van ez?
Kézenfekvőnek tűnik a válasz: mert hülye vagyok. Ez mondjuk így is van, de kicsit azért bontsuk ki a dolgot.