Archive for the Category »Régi post «
Annak ellenére, hogy néha más kép alakul ki róluk (mint mondjuk pl. az egyik stafftag Puruttyás megnyilvánulásai alapján) mégiscsak jó arcok ezek a bloghus srácok. Leszarják, hogy a blogod alig generál forgalmat, reklámbevételt meg még annyit se (konkrétan semmit) mégis ha írsz nekik, hogy valami nem úgy néz ki a kis háztájidon, mint ahogy azt megálmodtad, akkor nem restek végigbogarászni az egész kódot, hogy megtalálják a hiba okát. Köszi srácok!
Világ életemben szerettem délután dolgozni. Igaz, hogy ilyenkor sajnos nem találkozok se haverokkal, se barátnőmmel, se senkivel (bár ez csak a régi időkre igaz, mostanában egy hétig nem látom őket amúgy sem), de cserébe pont akkor végezhetek a melóval, amikor következhet a csodálatos, csöndes, és nyugodt éjszaka, amikor hajnalig lehet játszani/írni/stbzni 🙂 Annyira jó érzés tudni, hogy fent lehetsz 3-ig is akár, és akkor is lesz időd kialudni magad. Ilyenkor vagyok igazán elememben: lágy zene be (ez alatt értendő: Massive Attack, Zagar, esetleg némi indie rock, pl. Interpol, vagy ilyesmik), hangulatpilács fel, net izzít… Imádom. Most egy hétig minden este tivornyázhatok kedvemre, elmélkedhetek a gép előtt az élet nagy kérdésein, és nem lesz senki aki zavarhat. Csak én, és az éjszaka. Kifejezetten várom.
Tegnap mondjuk nem így alakult az este, mert el lettem rángatva inni (már megint), amelynek következtében hajnali 2 fele estem haza, és az este folyamán engem ért ingerek, és adagok hatására ollóztam be a pár posttal lejjebb elterülő versikét a vérzivataros tinédzserkoromból. Már sokszor megfogadtam, hogy alkoholos befolyásoltság alatt messzire elkerülöm a blogom ‘Admin’ menüpontját, mert rendszeresen hülyeségeket postolok (múltkor is volt egy szösszenet, amit másnap felkelvén töröltem is, lévén nem is emlékeztem rá, hogy megírtam, és olyan is lett :)), de tegnap este persze megint sikerült kreatívnak lennem 🙂 Mindegyis, ez a vers talán vállalható pontja a múltamnak, szóval reggel szembesülvén vele nem támadt az a gondolatom, hogy repülnie kell a virtuális szemétdombra, szóval indzsoj it!
Ennyi szájtépés után mi mást mondhatnék, mint hogy tessék szépen kipróbálni az éjszakai életmódot, és ha ráéreztek a relatív pár órás magányos elmélyülés ízére, onnantól ti is velem együtt fogjátok élvezni az éjszaka csendjét 🙂
Ezt konkrétan 8 éve, 17 évesen írtam:
Egy esős éjszaka
Lassan lépek, nem is fázom
Szememben alszik a fény
Felettem morog, üvölt az éjjel
Mint egy prédára éhes lény
Baktatok végig a sok kedves utcán
A víz csillan a betonon
Olyan szép ez! – gondolom magamban
És megyek tovább az utamon
Csodálatos ez az éjszaka
Csak én érzek így, vagy mindenki más?
Esik az eső, a sok vízcsepp
Milliónyi vallomás
Egyedül vagyok, de most nem fáj
Velem vagy te is, Éjszaka
Mélyet sóhajtok, orromba kúszik
A levegő édes esőszaga
Senki sincs már a környéken
Csak én vagyok, és a Sötét
A lámpák sovány neonfényét
Tócsák verik szerteszét
Érzem, ez most csak az enyém
Nem osztozom senkivel
Nem kértem ezt a pillanatot
Nem tartozom semmivel
Átvágok egy kicsi parkon
Örülök a szívem mélyén
A víz gyémántként csillog
A zöldlevelű ágak végén
Még egy pár lépés és minden hiába:
Otthon vagyok
Felettem a felhők fölött
A Hold szomorúan ragyog
Ma éjszaka nem látta
Nem csodálta senki őt
A sötét legszebb ékszerét
Az ezer éves szeretőt
…de ezt muszáj megosztanom itt:
helyi chatprogramban írt az egyik kollega, hogy kérdése lenne. Írtam neki, hogy tegye fel nyugodtan, mire a következő problémát vetette fel nekem:
– Izé, melyik az a parancs, amivel le lehet kérdezni egy gép IP-jét? Az rémlik, hogy valami config is van benne…
(Gyk.: a parancs ami nem jutott az eszébe az ipconfig volt :))
Ma kaptam kézhez az első bérpapíromat itt A Cégnél, és jelentem, hogy annyit kerestem (sőt a kajajeggyel együtt sokkal többet), mint anno a téti cégnél három műszakban, minden szombaton túlórázva, ottani viszonyokhoz képest emelt órabérrel (karbantartóként) 🙂 Nem röhögtem, kicsit se 🙂
Van ugye az iwiw. Namármost pár hete feldobták (úgymond fészbúkosították) azzal, hogy alkalmazásokat is lehet a rendszerben használni, ezzel bővítve az oldal funkcióit. Ezen alkalmazások közül az egyik legnépszerűbb az Egymás szemében nevű, amely arról szól, hogy aki hozzáadja a profiljához az tud pontozni másokat különféle kategóriákban, illetve ő is pontozhatóvá válik. Az egész anonim, tehát te se tudod meg, hogy ki pontozta az "Őszinteség" jellemvonásodat kettesre (mint nekem valaki, pedig csak akkor hazudok, ha éppen az tűnik célszerűnek :)), és mások se látják, hogy te voltál az, aki értékelte őket. Ennél bonyolultabban már meg se lehetett volna fogalmazni, nézzétek el nekem, még reggel van. A lényeg, hogy az egész önkéntes, tehát ha nem veszed fel az alkalmazást, akkor nem is tudnak pontozni téged.
Azért írtam le ennyire részletesen a dolog működését, mert lett egy új kedvenc üzifal bejegyzésem iwiw-ről vele kapcsolatban:
"Egymás szemében" meglehet dögölnötök!Nekem ne írogassatok itt iwiw-en mert szétb*szom a szátok!
A JÓ **** (csillagok, csillagok szépen ragyogjatok – JonC) ANYÁD!!!!(anyádról írjál véleményt ne rólam te kis ***!!!)
Jézusom… ja, és ez egy nőneműtől származik.
Figyeljétek ezt a kis levélváltást, amely egy általam kedvelt torrentoldalon zajlott le köztem, és egy teljesen értelmes, objektív emberke között. Érdemes megnézni a stílus változását az idő előrehaladtával, a kezdeti keringést a forró kása körül gyorsan leváltja a közvetlenebb hangnem. A levél feladója r1zer néven fut, 14 éves, amúgy a rangja a szóban forgó oldalon Pióca, szóval nem igazán a seedelés bajnoka, ezúton is csókoltatom.
Jött ez a mail, szívbemarkolóan megható hangvétele érzékeny húrokat pendített meg bennem:
- Szia! Szeretnélek megkérni arra, hogy a Panzer Elite Action – Dunes of War feltöltésedet seedeld mert nem akar jönni :S THX
Erre az én teljesen kultúrált válaszlevelem (effektíve amúgy le is szarhattam volna az egészet, de én már csak ilyen jófej vagyok :)):
- Szia! Szerintem nézd meg a feltöltés dátumát is, nem tegnap raktam fel, már nagyon rég nincs a vinyómon…bocs
Erre jött a reply, amitől azt hittem a pofám szakad le:
- Ja persze igen én is ezt mondanám de amit feltöltök azt illene seedelni is … szégyeld magad
Na igen, ez a korrekt reakció, íme a szintén teljesen korrekt válaszom:
- Pont egy pióca rangú emberke magyaráz nekem a seedelés fontosságáról? Na menj ám valahova… A torrentet amúgy 2007 októberében(!) töltöttem fel, miért pont engem találtál meg, amikor több százan leszedték azóta? Úgyhogy, bocs, nem szégyellem (igen, két L) magam 🙂
Az igen! Le lettem baszva, mert nem seedeltem egy bő másfél éves torrentemet, asszem be is térdelek a sarokba büntiből egy órára… Lehet, hogy lesz még update, ha erre válaszol 🙂
Update:
íme a méltó válasz, csak annyi kommentárt fűznék hozzá, hogy íme a tipikus modern ifjú tajparaszt, sajnos egyre több ilyen hemzseg az országban:
Nah ennyit a kultúrádról xD és miért baj az, hogy a szégyelld magadat 1 l el irom. Jah és miota vagyok 14 éves? dddd a profil mindig csal xdxdxdxd? gyászgyerek UI: légyszi ezt is töltsd fel arra a szarodra, szeretem ha látják a hülyeségeimet xD
Köszönjük, Emese, jól megaszontad! Az érdekes az egészben nem a stílus (ami ugye az ember), hanem hogy még neki áll feljebb 🙂 Amúgy téma innentől lezárva, mert már nagyon unom.
Egyik nagyon jó barátom helpdesk (azaz segítő) egy torrentoldalon, erre reagálva küldte át MSN-en a saját gyűjteményét azzal kapcsolatban, hogy milyen okos emberek találják meg őt is néhanapján:
- csá, hogy kell hogy gyorsabban töltsön a torrent?????? (bazmeg, drukkolj neki)
- csá kaptam egy figyelmeztetést hogy a minimum megkövetelt arány 0.300!!nekem csak 0.100 van! Segits már megcsinálni hogy elérjem a határt! (hogyne, seedszervert ne béreljek neked?)
- hello!az xp-t nemtom kiírni!rámegyek hogy dvd-másolása,berakom a dvd-t és kiadja vissza!!mi lehet baj??? (biztos romlott a DVD, azért köpi ki…)
- Szia Mit kell csinálni az első pályánal mikor egy szobában vagyok s egy ember az ajtónál van onann semit nem tudok csinálni nem enged ki ott mitkel vagy hogykel lécives segícs kösz szia (ebben az a poén, hogy az okoska azt nem írta meg, hogy melyik játékban akadt el, ezért a haverom válasza a következő volt: "menj balra" :))
Szóval tényleg nagy az Isten állatkertje, és tényleg kispórolták az anyagot a kerítéséből…
Uhh… Eleinte arra gondoltam, hogy írok ide egy ilyet, hogy "úbazze, mekkora egy film ez, annyira felkavart, hogy most nem is tudom összeszedni a gondolataimat, majd holnap írok róla", de – dacolva a holnap már hajnalban esedékes keléssel – úgy döntöttem, hogy most, még frissiben véleményezem az alkotást. Tudni kell rólam, hogy alapvetően nem vagyok a kommersz-filmek rajongója, így mindig is jobban vonzottak a magvas, mély mondanivalóval, vagy esetleg valamilyen különlegességgel szolgáló filmek, így esett a választásom erre a múvira már jónéhány hónappal ezelőtt, bár megnézni csak ma sikerült. Ja, hogy mi a címe? 🙂 A címe A Kísérlet (Das Experiment), és egy 2002-es német alkotásról van szó esetünkben. Megtörtént eseményeken alapuló, természetesen túlszínezett (bár ebben most már közel sem vagyok biztos) sztori, amely 20 teljesen átlagos, mentálisan ép (bár ilyet Németországban találni már eleve sci-fi kategória :)) férfi történetét meséli el, amelyben egy kísérlet keretében bezárják őket egy bekamerázott börtöndíszletbe, miután nyolcuk a fegyőr, a maradék 12 pedig a fogvatartott szerepét kapta. Ahogy telnek a napok egyre durvább konfliktusok törnek ki a két oldal között, végül a totális megalázás, sőt a testi fenyítés is előkerül a repertoárból némi egészségesnek nem mondható megalomániával, és paranoiával fűszerezve. Számomra a film erős rokonságot mutat az Ideglelés című, sokak által lehúzott, de általam imádott eresztéssel, mivel pszichológiai folyamatokat bemutató alkotás mindkettő, de míg az erdőben eső-kelő "eztafátmárláttuk" fiataljainkon a rettegés, itt a két fél tagjain egyik részről a túlzott szadizmus, és kisebbségi komplexus túlkompenzálása (és most nem a rabokról beszélek), míg a másik felen a személyiség elvesztése, és a félelem uralkodik el. A filmet végigkíséri a klausztrofóbia (amikor a főhőst bezárják a sötétzárkába, azon konkrétan majdnem én is bepánikoltam, kábé olyan feelingje volt, mint a Kill Bill2-ben az élve eltemetésnek), illetve a beteges színű neonfényben úszó sivár folyosók, úgyhogy csak csínján az előtte fogyasztott könnyűdrogokkal, fiatalok :). A vége már tényleg katarzis jellegű volt a számomra (amikor az egyik gyűlölt őrt végre elkapják a rácsokon keresztül és a saját gumibotjával kezdik el fojtogatni, akkor újra átmentem óvodásba, és mint egy bábelőadáson én is hangosan drukkoltam a rabnak, hogy sikerüljön kinyírnia a szemetet :)), és kifejezetten ez az a fajta film, amit nem egykönnyen felejt el az ember (legutoljára ilyen nekem talán a Harcosok klubja volt, tényleg nem tud valaki egy jó szappanreceptet? :)). Amúgy a büntetésvégrehajtók főkolomposának szerepében domborító színésznél jobbat keresve se lehetett volna találni a szerepre, igazi überstrumführer feje van szegényemnek, és őt elnézve kezdtem megérteni, hogy mi is az a német betegség (ahogy én nevezem, azaz hogy él bennük a dédapáik gőgje, és hatalommániája) 🙂
Tehát a film szerintem kifejezetten jó, ráadásul még happy end is van a végén naplementével, pezsgőspoharakkal, úgyhogy a kicsit fajsúlyosabb filmek kedvelőinek meleg szívvel ajánlom.
…hogy valami iszonyat nagy bűnt követhettem el egy előző életemben, azért ver az Isten (nem fejtem ki, ez csak kijött)…