Tag-Archive for » videó «
…hogy mindössze ittas vagyok csak, de ez vicces számomra?:
Teljesen egészséges emberből egy másodperc alatt lesz egy roncs, akire több millió forintot kell költeni, hogy meggyógyítsuk, és nem lesz megint teljes ember.
/Magyari Zoltán, baleseti sebész/
Pár hónapja találtam az Index videón (már megint) ezt a remek videót:
Megtekintése után a következő gondolatok merültek fel bennem:
1. Ez a csávó, aki a disznót röpteti megegyezik ezzel az arccal, akit a csúnyagonoszbomberdzsekis nácik inzultálnak ezen a videón? (A válasz amúgy valószínűleg igen :))
2. Károlyt, a Totalcaros újságíró fiút majd a menő napszemüvege fogja megfogni, ha (száz)nyolcvannal ütközik a nagy pesti forgalomban?
3. Ki fogja kifizetni Károly kórházi ápolását/rehabilitációját, ha szerencséje van, és túléli?
4. Ki fogja kifizetni Károly temetését? (Valószínűleg a családja.)
5. Károly belegondolt abba, hogy mekkora egy felelőtlen barom is ő voltaképpen?
6. Ezek szerint mégis igaz az "összefújja a szemetet a szél" című mondás, mivel Károly gyűjti maga köré az olyan idiótákat, akik ahelyett, hogy bekötnék magukat inkább levágott övcsattal verik át az autójuk figyelmeztető rendszerét?
7. A disznót utána megehették? 🙂
A viccet félretéve: jelentkezhetne már végre valaki (akár kommentben, akár emailben, akár postagalamb útján), aki megindokolja nekem, hogy miért nem köti be magát. Szeret repülni? Akkor az ejtőernyőzést tudnám javasolni, mert nem lehet jó érzés úgy járni, mint ez a szerencsétlen disznó a filmen. Amúgy ez a levágott csatos sztori teljesen megdöbbentő volt a számomra, ezek szerint vannak emberek, akik ha beszállnak a kocsijukba, akkor reflex-szerűen dugják a csatot a helyére, ahelyett, hogy valóban bekössék magukat (bár lehet, hogy bennehagyják, nem tudom a részleteket). A másik durva példa tényleg az, hogy ha nem vagy bekötve, és neked jön egy mopedes hülyegyerek hússzal szemből, akkor egyikőtök se sérülne meg alapesetben, viszont mivel kinyílt a légzsákod, és nem vagy bekötve, akkor olyan ütést mér az arcodra, hogy az orrod beépülhet a fejedbe! Tényleg igaza volt Einsteinnek, amikor azt mondta, hogy két dolog végtelen: az emberi hülyeség, és a világűr…
Amúgy milyen érdekes, hogy az élet teli van ellentmondásokkal: valaki aki leszokik a cigiről, hogy egészségesebben éljen, viszont az övet sose köti be, az tulajdonképpen adott a szarnak egy pofont? (Igen, én gondolom hülyén, de tessék indokolni :))
Komolyan: kössük be magunkat, és pláne ne legyünk menők arra hogy buták vagyunk, mint Napszemüveg Károly! 🙂
A demagógia (a görög demos, nép és agogos, vezetés szavakból) a retorika azon fajtája, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. A politika és a politológia egyaránt használja, általában tetszetős, részigazságokon, vagy irreális elképzeléseken alapuló politikai programok vagy kijelentések rosszalló (pejoratív) megjelölésére. Számos jelzős szerkezetben is előfordul, attól függően, hogy a politika vagy a kijelentés mely területre vonatkozik (például szociális demagógia, faji demagógia, osztálydemagógia).
Nézzünk egy iskolapéldát a demagógiára:
(A videóban szereplő érzetek:
giggles – röhögőgörcs ♦ munchies – zabagép ♦ talkative- beszédkényszer ♦ happy – boldog ♦ lazy – lusta ♦ relax – lazulós ♦ dr chill – még lazulósabb 🙂
és a rosszfiúk:
memory loss – memóriazavar ♦ panic attacks – pánikrohamok ♦ paranoia – üldözési mánia)
Kommentáljam? Akkor kommentálom. A fenti videóban a következő történik: srác rágyújt egy marihuánás cigarettára, és az agyába először vicces gondolatok érkeznek meg, majd jönnek a rossz gondolatok, és tönkretesznek mindent. Ez egy lószar, a demagógia klasszikus esete. A videót az addict blogról nyúltam (a mai nap a lopkodások jegyében fog eltelni, sebaj :)), érdemes megnézni az ott született kommentárokat!
Az asszociálás az emberi faj egyik legkülönlegesebb képessége. Csak mi vagyunk képesek arra, hogy a gondolatainkat szabadon szárnyaltatva, az egyik dolgot a másikba fűzve eljussunk egy, az eredeti témától totál eltérő másikhoz, például a hörcsögöktől a műholdfellövésig. Eme képességét kamatoztatta pl. Hajós András is, amikor az EmilRulez! némelyik számát megírta. A kategória egyértelmű győztese a számomra az M323 című szerzeményük szövege:
Persze, hogy délelőtt,
fényes nappal vitték el őt –
tán egy mozdulattal törve,
vagy nyitva ki az egyik zárat,
s az eső az ablakon még meg se száradt,
de olajos kezek már szedték is szét,
csak a csontváza maradt és néhány kép róla
és vele és benne és múlandó
emlékeinkben ott él az autó,
amiben valaha velünk még emlékek voltak –
lám milyen furcsa fintora a sorsnak:
ami mindegy volt benne az egy kazetta csak,
új zenékkel, bár néhol vacak a hang minőség,
de valahol egy tolvaj
tán most is matat a hifin egy gombbal ,
hallgatja Zazit vagy a Térerőt
s bár aszöveget érti, nem hatja meg őt,
hiszen az autókhoz ért, de a hajókhoz nem,
nem látta Zazit a metrón sosem,
nem látta Winklert a Körúton állni,
és a kazettán végül is lehetne bármi –
ő a negyedik számot már nem várja meg,
arra gondol hogy inkább egy krack,
vagy tán egy mucika izgatná fel,
aki telefonhívásra jönne el…
És a kazetta végül a kukába kerül,
Zazi a metrón elszenderül,
elalszik mellette az a nő,
eltűnik végleg a térerő,
süllyed a hajó, és rajta Winkler,
Jule és Eldéé még néhány színnel gazdagítja
a kukában lakó tárgyak képét,
hogy ne legyen fakó a hely,
hova kerültek ők…
A hely, hova kerültek ők….
A hely, hova kerültek ők…
A hely, hova kerültek ők…
Természetesen az asszociációt más célokra is lehet fordítani, például csodálatos klippek témája lehet, ld. ezt a remekművet:
Ez a szám ezzel a klippel egész egyszerűen üt. Egy kis csoda. Ajánlom mindenkinek a megtekintését!